• Idôszak
  A tapasztalataink alapján Olaszországban a legoptimálisabb idôszakkal a zarándokutunk számára májusban, szeptember elejétôl mintegy október közepéig számolhatunk. A nyári hónapok, júniustól augusztusig bezárólag, a túlságosan meleg idôjárás és az ebbôl adódó jelentôsen megnövekedett vízigény miatt inkább valódi kálváriajárásra semmint zarándokútra emlékeztetnek. Emellett július, augusztus "szabadságos" hónapokban jelentôs a belföldi turizmus, így megnô a belföldi zarándokok száma is, amely esetleg a szálláskeresést nehezít(het)i meg.
   
• Idôtartam
  "Aki zarándokol, nem rohan", ezért a teljes zarándokút megtételére az oda-vissza utazással együtt legalább 18-19 napot kell szánni, ezt vegyük figyelembe a szabadságunk tervezésekor. Érdemes a visszautazás idôpontját lehetôség szerint "nyitva hagyni", 1-2 nap esetleges ráadással. Az út során "hagyjuk magunkat meglepetni", hagyjunk teret a spontaneitásnak. A legnagyobb hibák egyike amelyet elkövethetünk, ha a pontosan rögzített visszaút miatt felesleges stresszhelyzet(ek)be hozzuk magunkat és esetleg számos értékes, érdekes élménnyel leszünk szegényebbek. Ha mégis így teszünk azt biztosan meg fogjuk bánni!
   
• A zarándokút kiindulási állomása
  Jóllehet a zarándokút elméletileg mindkét irányból - úgy La Verna-ból, mint Poggio Bustone-ból - bejárható és az útvonal bármely köztes állomásán becsatlakozhatunk a zarándokútba, fogadjuk el axiómaként, hogy a célszerű kiindulási állomás La Verna szentélye. Ennek elsôdleges oka, hogy az útvonal jelzésének karaktere egyértelműen egyirányú, a jelzések általában csak az egyik irányból látszanak, kétirányú nyílakkal csak egészen ritkán, rendkívüli esetekben találkoztunk. Különösen a Spello - Poggio Bustone közötti szakaszon, ahol a jelzések amúgyis igen ritkák vagy sok esetben éppenséggel hiányoznak, az ellenkezô irányba haladás eléggé problematikus és idôrabló lehet. Ezt csakis nagy túratapasztalattal rendelkezô zarándokoknak ajánljuk, akik megfelelô térképolvasási gyakorlattal és iránytűvel is rendelkeznek.
   
• Felszerelés
  A túrázó vagy a zarándok számára a legnagyobb problémát pontosan a felszerelés jelenti, mindaz amit szeretnénk magunnkal vinni, amely azonban ellentmondásban áll a tervezett "Kaland" dinamikájával. Nagyon nehéz megszabadulni a mindennapok kémyelmétôl és ha minden szükséges (vagy annak vélt!) felszerelési tárgyat elôkészítünk, amit magunkkal kell (sic!) vinnünk, gyakran a szükségesnél 30%-al is nagyobb a felszerelési tárgyaink összsúlya. Azt ajánlják, hogy lehetôség szerint ne vigyünk a saját testsúlyunk 1/6 részénél nagyobb súlyt a vállainkon. Ez egy körülbelüli érték, amely temészetesen az egyéni felépítés és a testi adottságok függvényében változhat.
  Egy ferences zarándok számára a legfontosabb képesség jól eszébe vésni, hogy csak a szükséges minimumot vigye magával, küszöböljön ki minden lelki vágyat, törekvést, máskülönben olyan stresszhelyzetbe kerülhet, amelynek során elfecsérli a "Kaland" megvalósításához mindenképpen szükséges idegi és lelki energiáját.
  Az alábbiakban egy rövid, vázlatos leírást adunk azokról a felszerelési tárgyakról, amelyekre véleményünk szerint májustól szeptemberig, októberig szükség lehet az út során. Ezzel kapcsolatban ajánlatos tájékozódni más, egyéb zarándokútakkal (El Camino stb.) foglalkozó honlapokon, ahol számos ún. felszereléslistát és jótanácsot találhatunk.
  Az alapelvünk a felszerelési tárgyak összeállításánál legyen azonban mindig az, hogy "ha egy felszerelési tárggyal kapcsolatban bármi kétségünk is felmerül, azt hagyjuk otthon"!

• Étkezési szokások
  Nem árt, ha tudasítjuk magunkban, hogy a túrázás "igen nehéz fizikai munkának" minősül, a gyaloglás energiaigénye az átlagos energiaszükséglet-
  nek mintegy hatszorosa. Egy túranapon - 8-10 órás gyaloglás esetén - kb. 13000-17000 kJ (3500-4000 kcal) energiát kell pótolni. Amilyen fontos tehát az útra való fizikai felkészülés, ugyanolyan fontosságot tulajdonítsunk annak is, hogy az út során milyen étrendet fogunk alkalmazni. Tekintsük az étkezést is a "zarándok életforma" részeként, próbáljunk arra törekedni, hogy lehetôleg még az út elôtt kialakítsunk egy viszonylag rendszeres étrendet, amely "könnyű", mindazonáltal változatos, tápláló, jól szállítható élelmiszerekbôl tevôdjön össze. Vegyük figyelembe az általános "korszerű táplálkozási szempontokat", amelyeknek az út alatt a fokozott fizikai megterhelés miatt talán még sokkal nagyobb jelentôségük van, mind a hétköznapok során. Fogyasszunk minél több növényi eredetű ennivalót (teljes értékű gabonaféléket, gabonapelyheket, zöldséget, hüvelyeseket, gyümölcsöt, olajos magvakat), kerüljük a tartósítószereket, élelmiszer adalékanyagokat, színezőket és mesterséges aromákat tartalmazó élelmiszereket. Lehetôség szerint kerüljük a túlságosan sok húsétel fogyasztását is, mert a húsételek köztudomásúlag "savasítanak" (ld. "sav/bázis egyensúly"), amely rossz hatással lehet többek között az izomrendszerre (izomfájdalom, izommerevség) és az izületekre is.
  Célszerű, - ahogyan mi is tettük - a napközbeni egy "fôétkezés" (ebéd) helyett többször, 2-3 alkalommal is gyorsan energiát adó, nagy szénhidrát tartalmú dolgokat enni, mint pl. aszalt gyümölcs, szőlőcukor, csoki, műzli-szelet és mindenféle olajos mag (mogyoró, dió, napraforgó).
  [Itt szeretnénk még megjegyezni, hogy mindketten az ún. "makrobiotikus táplálkozás" elkötelezett hívei vagyunk már hosszú ideje, ez a táplálkozási mód véleményünk szerint egy mindenki számára javasolandó alternatíva lehet hosszabb idôtartamú gyalogtúrák, zarándokutak során.]

• Útikönyv, térképszelvények
  Mi gyakorlati szempontok (súly!) miatt nem vittük magunkkal az Útikönyvet, csak a rendelkezésünkre álló olasz nyelvű Útikönyv térképszelvényeinek fénymásolatát. Az esetek döntô többségében ez elégségesnek is bizonyult, de néhány szakaszon bizony nem ártott volna egy kis utánaolvasás a pontos útvonalvezetésnek. Ezért azt tanácsoljuk, hogy akinek lehetôsége van (itt elsôsorban anyagi lehetôségre gondolunk, mert az Útikönyv legújabb kiadásának az ára 18,00 €; amúgy a kiindulási állomáson mindenképpen, és számos köztes állomáson is kapható) mindenképpen vigye magával. Inkább cipeljük magunkkal az egész úton feleslegesen, mintsem, hogy akár csak egyszer is hiányozzon!
  [Sajnos az olasz nyelvű honlap adminisztrátorával a fénymásolt térképszelvények esetleges letöltésének engedélyez(tet)ése miatti levelezések még nem hozták meg a kívánt eredményt. Igérete alapján azonban a "copyright" kérdések tisztázása a térképszelvények ügyében folyamatban van.]

• Olasz nyelvismeret
  Tudomásul kell vennünk, hogy Olaszországban elsôsorban olaszul tudunk kommunikálni. A kisebb településeken szinte bizonyosan nem beszélnek idegen nyelven, esetleges angol vagy német nyelvtudásunkkal legfeljebb a nagyobb településeken, városokban és szinte csakis a "fiatalabb korosztály" esetén van esélyünk. Számos alkalommal tettük fel az egyszerű, célirányos olasz kérdést, amelyet esetleg egy igennel vagy nemmel is meg lehetett volna válaszolni, de az egyébként valóban rendkívül barátságos olaszok részérôl ezt válaszként mindig egy hosszabb szózuhatag követte. Amikor bátortalanul megkérdeztük, hogy esetleg nem lehetne-e a további beszélgetést gyakorlatias okokból egy másik nyelven, angolul vagy németül folytatni, akkor számos esetben "De igen, persze angolul ..." volt ugyan a válasz, majd folytatódott a szóözön, természetesen továbbra is olaszul. Tanácsos emiatt legalább a nyelv alapjaival, egy alapszókinccsel tisztában lennünk, amely az elemi kommunikációt lehetôvé teszi. Ha megtehetjük, akkor mindenképpen vigyünk magunkkal egy olasz társalgási zsebkönyvet is az útra.

• Kiutazás
  Csak a vonatúttal kapcsolatban vannak személyes tapasztalataink. Azok számára akik fokozott mozgásigénnyel rendelkeznek, vagy éppenséggel dohányzók, minden bizonnyal a Budapest Keleti pályaudvarról naponta induló EN240 Euro Night Express a megfelelô választás. Részletes információt a www.mav-start.hu honlapon találhattok. A hálókocsit drágának találtuk, az ülôkocsi hátránya viszont, hogy a számos határátkelés miatt (Horvátország, Szlovénia, Olaszország) az éjszaka nagy része útlevél- és jegyellenôrzéssel telik el, nehéz igazán nyugodtan pihenni, aludni. A vonat érkezése Venezia Mestre állomásra reggel 7 óra körül van, így gyakorlatilag a teljes nap a rendelkezésünkre áll, hogy elérjuk a zarándokút kiindulási állomását. A továbbutazási lehetôségeket (és természetesen a visszautat is) érdemes alaposan tanulmányozni az olasz vasút honlapján (mindjárt be fogjuk látni, hogy érdemes legalább az olasz alapszókincset elsajátítani!).
  Amennyiben a vonat késne, ez fôként a Balaton környéki viharos idôjárás következménye lehet (magasvezetékszakadás, kidôlt fák, stb.) az alapelv akkor is "menekülj Velencébôl", próbáljuk a célállomásunkat (praktikusan La Verna szentélyét) minél jobban megközelíteni. Venezia Mestre "nem biztonságos flaszter", az állomást elhagyni és a környéken "bóklászni" veszélyes és értelmetlen; a szálláslehetôségek nagyon drágák. Ha nincsen esélyünk még aznap eljutni La Verna-ba, akkor is jobb eséllyel és olcsóbban szerzünk szállást Arezzo-ban (amelynek megtekintése is több mint ajánlatos) vagy esetleg Bibbiena-ban.
  További részletek végett látogassátok meg az "Érkezés La Verna-ba" oldalt.
   
• Visszautazás
  A zarándokút Poggio Bustone-ban történô befejezése után, annak függvényében, hogy mikor értük el a célállomást és mennyi idôt szándékozunk ott, illetôleg annak környékén eltölteni, a visszaút tekintetében több alternatívánk is van. Megszállhatunk magában Poggio Bustone-ban vagy a rendszeresen közlekedô helyi busszal visszatérhetünk Rieti-be. Az ottani szálláslehetôségek általában viszonylag drágák, többségükben ugyanis B&B (Bed and Breakfast) kategóriájú szállásokról van szó.
  Aki Venezia Mestre-bôl szándékozik Budapestre vonattal visszautazni, annak figyelembe kell vennie, hogy a vonat (EN241) este 21:32 órakor indul. Rieti-bôl helyi vonattal el kell vonatozni Terni városába, majd onnan a legegyszerűbb, leggyorsabb Ancona kikôtôváros érintésével továbbutazni Venezia Mestre-re. Ha nem lenne meg a visszaútra a vonatjegyünk, akkor Terniben a budapesti vonatra is megvehetjük a jegyünket.
  
  Mi az utolsó éjszakánkat a Convento della Foresta kolostorban töltöttük, onnan reggel 6 órakor indultunk tovább Poggio Bustone-ba, ahol délelôtt 10 óra körül érkeztünk meg. Poggio Bustone alapos megtekintése után egy délutáni busszal tértünk vissza Rieti-be és rövid városnézés után továbbvonatoztunk Terni-be. Noha a város a II. világháború során súlyos bombakárokat szenvedett és emiatt a régi városrész egy része megsemmisült, mégis érdemes idôt szánni a megtekintésére. Este 21 óra körül indult a vonatunk Ancona-ba, ahonnan mintegy 2 órás várakozási idô után volt csatlakozásunk Venezia Mestre-be, ahova reggel 1/2 7 körül érkeztünk meg. Egy rövid kávészünet után 1/2 8-kor már bent voltunk Velencében. Venezia Mestre-n keresztül szinte folyamatosan mennek vonatok Venezia Santa Lucia végállomásra. A teljes napot Velencében töltöttük városnézéssel, a zarándokút jól megérdemelt "lecsengetéseként".
   

Az útvonal összességében véleményünk szerint fizikailag nem állít megoldhatatlan feladatot egy jól felkészült és megfelelô kondícióban lévô átlagember számára. A valós nehézséget az egyes, különösen hosszú szakaszok jelentik, továbbá az a körülmény, hogy az egyes szakaszok egy része aszfaltozott úton vezet. Igen kívánatos legalábbis azok számára, akiknek lehetôségük van erre, az indulás elôtt legalább néhány héten keresztül fokozatosan "szoktatni" a szervezetet; hosszabb utakat megtenni (esetleg megpakolt hátizsákkal), részben aszfaltúton, amely éppúgy a lábat, mint a bakancsot koptató tulajdonságáról közismert. Ha lehet, akkor néhány hétvégén a folyamatos terheléshez is szoktassuk magunkat, nem elégséges ugyanis, ha egy-egy alkalommal legyaloglunk mondjuk 20-25 km-t, a zarándokút során ezt több mint 2 héten keresztül nap mint nap meg kell tennünk! Akiknek nincsen alkalmuk az útra megfelelô módon fizikailag felkészülni, azok számára különösen megfontolandó, hogy ne a teljes útvonalat, hanem annak csak egy részét (mondjuk La Vera és Assisi között) tegyék meg, esetleges szakaszrövidítéseket alkalmazva és így mintegy "széthúzva" az útvonalat. Erre "szállástechnikailag" általában megvan a lehetôség.

• Az útszakaszok
  Az Útvonal oldalon szereplô szakaszlista az Útikönyv által javasolt útszakaszfelosztást tartalmazza. Ettôl való bármilyen eltérésre csak akkor szánjuk rá magunkat, ha elôtte alapossan tanulmányoztuk a szálláslehetôsé-
  geket! A listában szereplô idôadatokat kezeljük abszolút minimumként és inkább számoljunk rá akár 10%-ot is. Meg fogjuk látni, hogy ez sok esetben nem túlzott! Az idôadatok ugyanis véleményünk szerint "ideális állapotokat" feltételeznek, így mintegy 4 km/óra haladási sebességgel számolnak. Ennek elôfeltétele azonban a kellemes "túraidô" (20-25 C°; csapadék nélkül) és egy viszonylag könnyű (8-10 kg) hátizsák. Amennyiben ezek a feltételek nem adottak, akkor ez a "normális turistatempó" nehezen vagy egyáltalán nem tartható. Hogy napközben pihennünk, ennünk, innunk kell, azt sem kell különösebben hangsúlyoznunk. Az idôadatok nem tartalmazzák továbbá az út során érintett települések, falvak, középkori városok alaposabb megtekintését sem, amely nélkül minden bizonnyal szegényebbek leszünk az út végén. Amennyiben viszont idôt szánunk a fentiek megtekintésére, akkor ennek a plusz kilóméterek miatt természetesen érthetô visszahatása lesz a megtett távolságot illetôen is! Ezeket a körülményeket mindig vegyük figyelembe az egyes szakaszok megtervezésénél! Még akkor is, ha nincsen velünk az Útikönyv, tanulmányozzuk legalább a fénymásolt térképlapokat és próbáljuk meg az egyes szakaszokat rész-szakaszokra bontani, annak figyelembevé-
  telével, hogy a térkép alapján hol szándékozunk esetleg hosszabb idôt eltölteni.
   
• Útvonaljelzés
  Ezzel kapcsolatban (is!) feltétlenül olvassátok el a FONTOS !!! oldalon szereplô információkat. Az ott említett egyéb jelzésekrôl (zöld nyíl, sárga-kék jelzés) röviden csak annyit, hogy az ezek által jelölt útvonalak ugyan néhol összetalálkoznak az útvonalunkkkal, de ezek az összetalálkozások sokszor csak esetlegesek, mert alapvetôen teljesen más útvonalakról van szó.
  Az útvonal jelzése La Verna szentélye és Assisi között kifejezetten jónak, szinte problémamentesen követhetônek mondható. Assisi és Spello között az útvonal követése több odafigyelést igényel, Spello után viszont fokozott óvatosság szükséges, mert az útvonalnak ezen része bizony "aluljelzett"! Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne haladjunk "rutinszerűen" az útvonalon, mert egy-egy kihagyás sok kilóméteres kerülôbe kerülhet, nem szólva arról, hogy esetleg reménytelenül eltévedhetünk. Az Útikönyvben szereplô térképszelvények érthetô okokból csak az útvonal viszonylag szűk környezetét mutatják, így ha elôfordulna, hogy eltévedünk, vagyis "lent találjuk magunkat a térképrôl", akkor problémás lehet a helyes út megtalálása. Ha az út során bármikor bizonytalanok vagyunk, úgy érezzük, hogy esetleg elvétettük az utat, mert már régóta nem találkoztunk jelzéssel, akkor mindig alkalmazzuk a jól bevált turistamódszert. Addig menjünk vissza az úton amíg meg nem találjuk az utolsó jelzést. Ez sok esetben talán feleslegesnek tűnhet, de tartsuk szem elôtt, hogy a jelzések láthatósága nagyon sok körülménytôl függhet (fényviszonyok, vegetáció nagysága, sűrűsége stb.). Egyébként pedig kövessük azt a "bizalmi" alapelvet, hogy egészen addig ne hagyjuk el az ösvényt, utat amelyen haladunk, ne térjünk le semmilyen leágazásra, amíg nem találkozunk erre nem utaló jelzéssel. Nem árt, ha az egyes szakaszok megkezdése elôtt megjegyezzük magunknak az út mentén vagy annak közelében található néhány köztes település vagy geográfiai jelenség nevét is. A néhol igen sűrűnek mondható turistaút-hálózat miatt ugyanis gyakran fogunk találkozni az ezeket érintô turistautakkal.
  Fôként a viszonylag gyakorlatlan túrázók számára jelenthet egy kis nehézséget az útvonal követése az egyes nagyobb városokon belül, ahol ugyanis a jelzések általában hiányoznak. A rendelkezésre álló 1:50 000 léptékű térkép önmagában sok esetben nem nyújt elégséges támpontot sem a városon belüli szállások megtalálásához, sem pedig a másnapi továbbút számára. Ilyen esetekben sokat segíthet az elemi térképolvasási képesség ill. az Útikönyv által esetlegesen nyújtott leírás ismerete. Célszerű a késô délutáni, esti városnézés során megkeresni a városból kivezetô utat, kisváros esetén akár megkeresni az elsô, városon kívüli jelzést is, hogy másnap reggel lehetôleg idôvesztés nélkül folytathassuk utunkat.
   
• Élelmiszerbeszerzés az útvonal mentén
  Általánosságban elmondható, hogy az élelmiszerbeszerzési lehetôségek nagyon jók, szinte mindenütt meg tudjuk vásárolni a szükséges élelmiszereket, italféleségeket. Teljesen célszerűtlen emiatt, ha óriási élelmiszerkészletekben gondolkodunk és felesleges súlyt cipelünk, az élelmiszerek esetleges romlékonyságáról nem is beszélve. Miután bizonytalan lehet, hogy mikor érkezünk meg a zarándokút kiindulási állomására, így tanácsos, ha 2-3 napra való élelmiszerkészletet viszünk magunkkal otthonról. Ennél többre azonban általában nincsen szükség. Kivételt képezhet esetleg az az eset, ha egy olyan rendszeres étrendet alakítottunk ki magunknak, amely összetevôinek beszerezhetôségével kapcsolatban kétségeink vannak ("jól bevált" kekszféleségek, műzli-szeletek, barna rizs, zab stb.). Ha sikerül probléma mentesen a délutáni órákban megérkezni La Verna szentélyébe vagy Chiusi La Verna-ba, a városban mindenképpen be tudunk vásárolni. Egyébként pedig az egész útvonalon összesen három (3) olyan napi célállomás van, ahol nincsen vásárlási lehetôség: Cerbaiolo, Biscina és Romita di Cesi.
  Ami az olaszországi élelmiszerárakat illeti, ne legyenek torz elképzeléseink, nem lényegesen drágább, ha az alapélelmiszereket helyben vásároljuk meg. Aki anyagi megfontolásból vinne magával plusz kilókat, az hamar meg fogja bánni.
  Aki annak ellenére, hogy a fogyasztása véleményünk szerint nem tanácsolható, mégis kenyeret vagy pékárut akar vásárolni az út során, az készüljön fel rá, hogy az olasz kenyér és pékáru minôségében csalódni fog. Legfeljebb frissen fogyasztva élvezetes, de már egy másnapos kenyér élvezeti értéke is igen csekély. A magunk részérôl elôszeretettel fogyasztottuk a különbözô kétszersülteket, ebbôl hatalmas választékot találunk mindenütt. A legismertebb és legjobb a Mulino Bianco termékcsaládja, amelyek közül számos termék, többféle teljesértékű gabonafélébôl készül. Ezek kifejezetten ízletesek és igen tartalmasak, úgyhogy gyakorlati értékük sokkal nagyobb mint a klasszikus kenyérféleségeké.
  A legtöbb helyen általában kétféle sörrel fogunk találkozni. Mindkét márka (Moretti és Peroni) az ún. "Lagerbier" kategóriába tartozó könnyű, ízletes sörféleség, fenntartás nélkül iható. Nagyobb helyeken esetleg elôfordul a Dreher sör is.
   

Itt sem törekszünk a teljességre, az egyes szakaszok néhány problémásabb vagy érdekesebb rész-szakaszára szeretnénk csupán felhívni a figyelmet.

• 1. szakasz: La Verna - Cerbaiolo
  Pieve Santo Stefano kicsiny fôterén kút található, itt érdemes röviden megállni és vízet vételezni, akár vízet cserélni.
  Esôs idôben vagy közvetlenül nagyobb esôzések után a Tiberis völgyébôl, Pieve Santo Stefano-ból az Eremo di Cerbaiolo-ba vezetô mintegy 7 km-es szakasz (normális körülmények között legfeljebb 2 óra) megtétele elég nehéz, veszôdséges lehet. Az út kezdeti szakasza igen meredek, nagy részén a tengeri üledékes talaj egyenetlen, repedések, vízmosások által szabdalt. A csúszos, sáros ösvények nehezen járhatóak. Ilyen esetben megfontolandó, hogy esetleg Pieve Santo Stefano-ban szálljunk meg.
  Mielôtt a remeteséget elérnénk egy útkeresztezôdéshez érünk, az út balra a Passo Viamaggiore felé halad, ez lesz a másnapi utunk! Mi azonban elôszôr jobbra, majd néhány száz méter múlva balra térünk le az Eremo di Cerbaiolo irányába. Az Eremo di Cerbaiolo-ban jelenleg nem tudunk megszállni, ne vezessen tehát félre a térképen látható szállásra utaló jelzés! Szálláslehetôséget a közeli Ostello Francescano biztosít a zarándokok számára. Miután megtekintettük a remeteséget, térjünk vissza arra az útra amelyrôl jöttünk (ahol tehát balra kanyarodtunk le a remeteséghez), majd itt balra fordulunk. Néhány száz méter múlva ez az út beletorkol egy másik, szélesebb útba. Itt mintegy minden irányváltoztatás nélkül, egyenesen haladunk tovább. Hamarosan megpillantjuk a zarándokvendégszállást, ahol nagy számú vendégszoba található, konyhahasználattal. A szállásköltség 10,00 €.
   
• 2. szakasz: Cerbaiolo - Sansepolcro
  Elôfordulhat, hogy a Convento Montecasale "kihaltnak" tűnik, a fôbejáratnál nem találunk senkit, csengetésre nem válaszolnak. Ha a fôbejárati ajtó nyitva van, akkor nyugodtan menjünk be és járjunk körbe a kolostort, mert nagy látványban lesz részünk. Belül a fôbejárati ajtó mellett egy kis "fülke" van, ahol általában képeslapokat és vallási témájú könyveket árusítanak és itt található a pecsét (timbro) is.
  A kolostor alatt található "Sasso Spicco" és a vízesés megtekintését csak száraz idôben tanácsoljuk. Ugyanez vonatkozik a Sansepolcro-ba továbbvezetô, a vízesés alatti patak helyenként meredek oldalában vezetô ösvényen való haladásra is. Nedves, esôs idôben megfontolandó, hogy Sansepolcro-ba tovább inkább az aszfaltozott műúton menjünk.
   
• 3. szakasz: Sansepolcro - Città di Castello
  Amint elérjük Citerna városát, jobb kézre közvetlenül látható lesz a C.A.I. (Olasz Alpinista Szövetség) 8A számmal jelzett turistaösvénye. Miután Citerna-ban körülnéztünk, érdemes rászánnunk egy kb. 1 órás kitérôt a szomszédos Monterchi megtekintésére is. Ennek legegyszerűbb módja, ha visszatérünk a fent említett ösvényhez, amely keveset járt, meglehetôsen benôtt, de probléma nélkül átvezet Monterchi-be. Innen azután vagy az aszfaltozott műúton [221] haladunk tovább a jelzett útvonalunk irányába, vagy a Monterchi déli oldalán kelet felé haladó úton megyünk tovább. A két lehetséges alternatív útvonal Burgne-nál találkozik össze.
  Némi odafigyelést jelent az áthaladás Burgne után, a kritikus részt a T. Scarzola patak völgye jelenti. Az Útikönyv második kiadása is, és az ennek a nyomán készült német nyelvű vezetô is a völgyben húzódó aszfaltutat adja meg útvonalként. Majd a 221-es fôutat elérve, azon jobbra továbbhaladva, Lerchi településnél kellene jobbra, Dél felé letérni a fôútról és a ÉNy-DK irányban húzódó dombsor gerincén haladni DK-i irányba Città di Castello felé. A völgy aljában azonban található sárga Tau jelzés (és a Via Francigena di San Francesco zarándokút fémtáblája is) amely átvezet a völgy túlsó, DK-i oldalán található "bivalyfarmon". Ottjártunkkor azonban senkit nem találtunk a "bivalyfarmon" aki eligazított volna, hogy mi a teendô akkor, ha a továbbhaladást biztosító ösvényt elfoglalják a bivalyok. Egy sikertelen "kitörési" kisérlet után (Vigyázat! A farm területén számos elektromos kerítéssel lehatárolt legelô található!) kénytelenek voltunk visszafordulni és a völgyben húzódó aszfaltúton az Útikönyv által egyébként is ajánlott (de idôközben elavult) útvonalat követni. A dolognak az volt a szépséghibája, hogy nem sikerült megtalálnunk Lerchi-nél a letérô utat sem, így nem kis bosszúságunkra egészen Città di Castello-ig a lélekölô aszfalvándorlásban volt részünk.
   
• 4. szakasz: Città di Castello - Pietralunga
  Ezzel a szakasszal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a közvetlenül az útvonal mellett elhelyezkedô Pieve de Saddi szentély falában kiváló minôségű ivóvízet szolgáltató kút van. A szakasz egyébként igen hosszú volta (29 km) miatt érdemes kihasználni ezt a lehetôséget.
   
• 5. szakasz: Pietralunga - Gubbio
  A Gubbio-ba bevezetô utolsó 7-8 km út a síkságon, megművelt földterületeken keresztül vezet, ahol viszonylag kevés az árnyék, a hűsölési, pihenési lehetôség. A koradélutáni órákban az ezen való áthaladás eléggé komoly kínszenvedés. Javasolt tehát Monteleto magasságában, mielôtt még elérnénk az aszfaltozott műútat, megpihenni, hogy utána pihenten, újult erôvel tegyük meg az a szakasz még hátralévô részét.
   
• 6. szakasz: Gubbio - Biscina (- Valfabbrica)
  A San Pietro in Vigneto kolostor (nem látogatható) bejárata mellett található egy pihenôhely ivóvízvételi lehetôséggel.
  Azok számára akik megfelelô állóképességgel rendelkeznek és természetesen csakis megfelelô idôjárási viszonyok között, Biscina-ba érve (Gubbio-tól mintegy 22 km) érdemes az utat folytatni egészen Valfabbrica-ig (mintegy 12 km). Ott két szálláslehetôség is kínálkozik. Ennek az alternatívának az az elônye, hogy másnap kora reggel elindulva, 10 óra körül Assisi-be érhetünk, tehát szinte egy teljes napunk marad a város megtekintésére.
   
• 7. szakasz: Biscina (- Valfabbrica) - Assisi
  A Valfabbrica-ból Assisi-be vezetô aszfaltozott műút elég meredeken emelkedik, alaposan meg fogunk izzadni. Esôs idôben vagy idôs idôszak után, megfontolandó, hogy letérjünk-e a műútról jobbra a jelzett útvonalunkra. Az útvonal ugyanis részben mély, vízmosásokkal szabdalt patakvölgyben vezet, az abban való haladást elkerülendô maradhatunk a jelzetlen műúton is, amely ugyan továbbra is meredeken halad Pieve S. Nicolò, az út legmagasabb pontja felé, de legalább jól járható.
  Akik az éjszakát Biscina-ban töltötték, azoknak mintegy 27 km-t utat kell megtenniük Assisi-ig. Az útszakasz megtételének során érdemes figyelembe venni, hogy a "Perfetta Letizia" zarándokszállás általában csak 17:00 órától tart nyitva. Mielôtt felkeresnénk a zarándokszállást, így is marad(hat) néhány óránk Assisi megtekintésére. Akik azonban szeretnének résztvenni a Porziuncola bazilikában 19:00 órakor tartandó "Benedizione" (zarándokok megáldása) szertartások és megkapni a díszes pecsétet, azoknak igyekezniük kell, hogy Assisi-bôl idejében elérjenek Santa Maria degli Angeli-be, ahol a bazilika és a zarándokszállás található. A megközelítés legegyszerűbb módja, ha az Assisi DNy-i városkapuja (Porta S. Pietro) elôtti buszmegállóból egy hely busszal tesszük meg a kb. 2 km-es távot.
   
• 8. szakasz: Assisi - Spello (- Foligno)
  Assisi-t az ÉK-i városkapun (Porta Cappuccini) keresztül hagyjuk el. Ennek megközelítése Santa Maria degli Angeli-bôl a helyi busszal lehetséges, egészen a busz végállomásáig, a Piazza Matteotti térig menjünk. A városkaputól meredek, jelzett ösvényen folytatjuk utunkat. Amikor az ösvény keresztezi az Assisi-bôl jövô aszfaltozott műútat, a műúton forduljunk balra és néhány száz méter megtétele után elérkezünk a Santuario (Eremo) delle Carceri szentélyhez (remeteséghez).
  Az útvonal további része a Monte Subasio oldalában helyenként rosszul jelzett, de viszonylag könnyen követhetô. A Monte Subasio csúcsát nem érinti ugyan az útvonal, de tiszta idôben érdemes megtenni ezt az oda-vissza mintegy 3/4 órás kitérôt, mert a kilátás csodálatos a környezô völgyekre.
  Oda kell figyelnünk a Spello felé vezetô, jobb kézre esô leágazásra, amelyet csupán a térképszelvény alapján nem biztos, hogy megtalálunk. Nekünk a turistaösvények számozása egy kicsit önkényesnek tűnt, nem sikerült egyértelműen azonosítanunk a lefelé vezetô ösvényt ("elbeszélgettük", túlmentünk rajta), amely talán nem is volt minden kétséget kizáró módon jelezve. Ezután egy meglehetôs kerülôvel, egy "zarándok még soha sem látta" környéken, egy elbűvölô kis település, Collepino érintésével, több kilóméter hosszan húzódó római kori vízvezeték mentén érkeztünk be Spello-ba. Azok számára, akik hozzánk hasonlóan nem Spello-ban, hanem továbbmenve Foligno-ban akarnak megszállni, ez a kerülôút mindezen "bónuszok" ellenére nem feltétlenül ajánlható.
  Ezen az útszakaszon van lehetôségünk egy esetleges útszakasz-összevonásra és Assisi-Spoleto táv egy nappal való lerövidítésére, ha ugyanis továbbmegyünk Foligno-ba (mintegy 5-6 km). Spello alapos megtekintésére azonban még ekkor is feltétlenül szánjunk idôt, mert az egész útvonal egyik legkedvesebb helysége.
  Foligno-ban (jobb híján) szálljunk meg az Ifjúsági Hotelban (Ostello per la gioventù - Youth Hostels). Ez ugyan nem olcsó (22,00 € egy éjszaka reggelivel), de ha elmagyarázzuk, hogy másnap reggel korán akarunk indulni és emiatt nem tudunk reggelizni, akkor olyan bôséges magunkkal vihetô hidegreggelit kapunk, amely némileg csökkenti "fájdalmunkat".
   
• 9./10. szakasz: Spello (- Foligno) - Trevi (- Spoleto)
  Amint korábban említettük, a zarándokútnak a Spello utáni szakaszai már csak igen hiányosan vannak jelzéssel ellátva.
  Nem kis figyelmet igényel az útvonal követése Pigge településtôl Pissignano felé, vigyázzunk, hogy ne tévedjünk az útvonalunkat itt szintén keresztezô Via Francigena di San Francesco zarándokútra. Ha mégis úgy alakulna, akkor vagy visszatérünk Pigge-be, vagy pedig fájó szívvel tudomásul kell vennünk, hogy "beáldoztuk" Fonti del Clitunno-t. Figyeljünk azonban oda, hogy még idejében elhagyjuk a szép panorámás Via Francigena di San Francesco zarándokutat és letérjünk a völgybe San Giacomo-nak.
  Az útszakasz hátralevô mintegy 5 km-én keresztül egészen Spoleto-ig a műút elég nagy forgalmú, figyeljünk alaposan oda!
   
• 11. szakasz: Spoleto - Romita di Cesi
  Az útszakasz nagy része viszonylag kisebb forgalmú, de "bakancskoptató" műúton vezet. Meg fogunk könnyebbülni, ha végre letérhetünk róla.
   
• 12. szakasz: Romita di Cesi - Collescipoli
  A kolostort elhagyva csodálatos erdei út vezet le Cesi városkába. Az útvonal innen tovább Campitello felé még viszonylag jól követhetô, ott azonban azzal a helyzettel kell szembesülnünk, hogy az Útikönyvben szereplô térképszelvény meglehetôsen régi, elavult, és ahogyan turistakörökben mondják még csak "köszönôviszonyban" sincsen a valósággal! Ahol ugyanis a térkép alapján még "senki földje" látszik, valójában már régen beépített, elsôsorban ipari terület. Nem könnyű a pontos tájékozódás, a jelzések itt hiányosak és elôfordulhat, hogy "elerdôzünk" DK-i irányba, amely következményeként hamarosan a Terni-be vezetô nagyforgalmú műúton találjuk magunkat. Ha így alakulna, akkor mindenképpen forduljunk vissza és igyekezzünk minden áron megtalálni a Collescipoli-ba vezetô útat, mert az út Terni-n keresztül igen hosszú, fárasztó és a nagy forgalom miatt igen veszélyes is!
  Aki meg szeretné tekinteni Terni-t (jóllehet ez a város is komoly bombakárosodást szenvedett a világháború során, de mégis érdemes körülnézni), az megteheti Collescipoli-ból a helyközi busszal.
   
• 13. szakasz: Collescipoli - Stroncone
  Ez az útszakasz is hosszú aszfalton való gyaloglással kezdôdik, de a csodálatos völgytúra kárpótolni fog a fáradalmakért.
  Feltétlenül szánjunk idôt a Convento Sacro Speco di Narni kolostor meglátogatására, amely ugyan Ville-bôl csak igen meredek úton közelíthetô meg, de a kolostor maga és a környék látványa mindenképpen megéri. Még Ville elérése elôtt jól jegyezzük meg magunknak a helyet, ahol visszafelé a továbbjutáshoz át kell kelnünk a patakon.
  Érdemes egy rövid kitérôt tenni és megtekinteni Aguzzo-t, egy típikus, középkori "sasfészket". A kicsiny templom mellett ivóvízvételi lehetôség van.
  Ha van szálláslehetôség a közvetlenül Stroncone alatt húzódó Convento San Francesco kolostorban és "bevállaljuk" az ottani "spártai" körülményeket (hálózsák és matrac szükséges!), akkor a másnapi továbbhaladás szempontjából ez az ideális szálláshely. A számtalan, Stroncone 1-2 km-es környékén szétszórt "Agriturismo" ill. B&B kategóriás szállások esetén mindenképpen hosszabb úttal, kitérôvel és fôként magas árakkal kell számolnunk.
  Stroncone megtekintése "kötelezô gyakorlat" mindenki számára, aki ezt bármilyen, akárcsak fizikai okokból vagy a fáradságára való tekintettel elmulasztaná, örökké sajnálni fogja!
   
• 14. szakasz: Stroncone - Greccio (- Contigliano)
  Stroncone-ból nagyon szép és közben fokozatosan emelkedô útvonalon haladunk Prati felé, amely igen közkedvelt üdülôhely. Prati-ban büfét találunk, ahol a legszükségesebb bevásárlásainkat (kenyér, pékáru stb.) megejthetjük.
  A Santuario di Greccio felé balra leágazó ösvényt a sűrű vegetáció és a "szokatlan", nehezen látható jelzés (a kikövezett, lefelé vezetô út kövein található) miatt könnyen eltéveszthetjük. A kolostorban nem mulasszuk el az emeleten található kis "bölcsômúzeum" megtekintését sem.
  A ferences legenda szerint Greccio-ban, a szép fekvésű olasz faluban állt az első betlehem. Szent Ferenc szívéhez legközelebb az ünnepek ünnepe, a karácsony állt. 1223-ban a pápától kapott engedélyt a betlehemi éjszaka megjelenítésére. A falu ferences templomában gyönyörű freskók őrzik az első betlehemi ünnepség emlékét.
  Greccio-ban meg tudunk szállni, de akik a zarándokutat valamilyen okból idôben le akarják rövidíteni, azok számára kínálkozik a továbbmenet Contigliano-ig (mintegy 5 km Greccio-tól). Az út ilyenfajta "átalakításának" az egyik oka lehet az, hogy a rákövetkezô napon Rieti-ben többnyire csak igen drága szálláslehetôség van. A másik, nem anyagi természetű ok viszont az, hogy ha nem Rieti-ben szállunk meg, hanem az útvonalon 4-4,5 km-t továbbhaladva Poggio Bustone felé, a Convento della Foresta-ban, akkor nemcsak óriási élményben lesz részünk, hanem az utolsó útszakasz így jelentôsen lerövidül. Ez a lehetôség azonban csakis akkor tanácsolható, ha a kolostorral telefonon tisztázni tudjuk a szálláslehetôséget! Mindösszesen 4 zarándokot tudnak csak fogadni. [A kolostorban a "Mondo X" világszerve-
  zethez tartozó személyek laknak, akik a világtól visszahúzódva, munkával, állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, kertészkedéssel töltik idejüket. Ott-tartozkodásunk idején a kolostorban lakók közül volt németül (és feltehetôen angolul is) beszélô].
  Greccio és Contigliano között található a Convento di San Pastore monumentális méretekkel bíró kolostor. Érdemes megtekintés végett betérni, a jelenlegi (2010) gondnoknô fiatal szlovák nô Zsolnáról. de olaszul és angolul is beszél.
  Contigliano-ban az ajánlott szállás az Ostello villa Franceschini, a gondnok eléggé mogorvának, barátságtalannak tűnhet, fôként, ha nem értesítettük az érkezésünkrôl, de végül is segítôkész, kedves ember.
  Feltétlenül másszuk meg a település Ny-i oldalán magasodó dombot, fent található ugyanis a "régi", de még ma is élô Contigliano. Ez is egyike a környékre oly jellemzô "sasfészkeknek".
   
• 15. szakasz: Greccio (- Contigliano) - Rieti (- Convento della Foresta)
  Semmiképpen ne hagyjuk ki a mintegy 4 km-el Rieti elôtt található Convento Fonte Colombo megtekintését.
  Ha nem Rieti-ben akarunk megszállni, a város akkor is mindenképpen érdemes megnézni, hogy mennyi idôt szánunk a városnézésre, annak eldöntését viszont tegyük attól függôvé, hogy hogyan tervezzük a visszautunkat.
   
• 16. szakasz: Rieti (- Convento della Foresta) - Poggio Bustone
  Akik Rieti-ben szálltak meg, azok feltétlenül tekintsék meg a Convento della Foresta kolostort. Az utolsó útszakasz a célállomásig, noha 28 km hosszú, de semmilyen különösebb nehézséget nem rejt magában. Akiknek abban a szerencsében lehetett részük, hogy a kolostorban aludtak, azok számára egy kényelmes néhány órás gyaloglás csupán Poggio Bustone
  Az útvonalon fekszik még egy "gyöngyszem", Cantalice városka, amelyet feltétlenül érdemes "bebolyongani".